Locker Room Loneliness

Locker Room Loneliness

 

When the salt and sweat and tears
And your blood mixes in the mouth
You know that your face is twisted
And there's nowhere left to hide.

You sulk in the dark; you're lonely
Coming from the blinding lights.
At the end of accidental glory
You're done with your present life.

You don't know if they were better
Or you worse; gift's sacrificed.
And you feel it's not what matters
Until your friends are around.

Still you feel something is over
And you just destroyed its myth.
But a new life just came closer
With all of its benefits.

You go home knowing that next time
You will try it just this hard.
After all this sick and tired,
Hungry you set the clock forward.

Haikuk

Haikus

 

Under the seaniors

We go deeper until we can

There’s nothing on the bottom

 

2+2=4

Always, without exceptions

Click to collapse!

 

Red, color of passion

Why can you rule the world with your

Provocative fashion

 

At last, spring is here

With all of its beautiful smell and

Brightness in vain

 

Want to go to heaven?

Got to hell as fast as you can

By your own will

 

Korean songs in my head

Soft pop played over and over

Just let me go!

 

The flora changes

Anywhere I go in splendid variations

But the weed’s the same

 

24 hours a day

It’s far too much for me to kill

Still it is not enough

 

The wind whistles

So do I

Why don’t you?

 

Religious life, pious thoughts

Where do you leave your disguise when you’re

On the dancefloor

 

Birds singing, spring arriving

And everything comes to life without a winter

Does it sound real?

 

My brain and heart work more than well

Why do my senses have to always bring me

Back down to earth?

 

I have footsteps to follow in

But I must not forget to sometimes

Lay down in the grass next to them

 

Music is my leader

Why do sad songs have to tell me

How to live

 

Going back to kindergarten

Most people always just wanted to

Live life without thinking.

 

 You can’t say: I want to die

Any life you’re living is infinite times

Better than nothing

 

I wrote this

Entire poem just to be able to say:

Horrible manifestation

 

Multiply your talent

By getting money for nothing

Are you kidding me?

 

Every single pop song

They always say the same thing

Not quite accurately

 

I just sit and wait

For something to happen

It is all I can do

 

Living in a greenhouse

Everyone can see us, but we

Shouldn’t care so much.

 

Yours isn’t a hard duty

Why do you want everyone to care about your

Temporary beauty

sport

... The basis of a basketball season is the offseason training camp. In Hungary it takes a month, athletes spend their entire August suffering for glory. It usually is running, a lotta running. It sounds like suicide: we spend twice one and a half hour on the track. It is the middle of August, nowhere to hide from the sun, far over a hundered degrees, and you have to keep on running no matter what, noone cares if you throw up, faint, cannot breath or if you are thirsty. You have to deliver, you have to make the 400 meters long lap within a minute, sometimes five times in a row, every day. Everyone can do it for the first time. You have one minute to chill and then comes the next one. After the first 200 metres you cannot breathe, you cannot think, you feel numb, deaf, you choke, all you hear and all you feel is your heart beating. It is not longer than a minute, but it is guaranteed that these are the longest minutes of your life. At the end you feel that you make it, or not, then you have to run the lap again. You run like an animal, you don't have to think, just run with a speed that you feel that it is the end, your body cannot reach a higher speed than this, you as a human being cannot do more to achieve the goal that you are told to achieve. After it you choke, you cannot keep moving as your legs hurt badly, but if you just lie down, you cannot breathe, so you feel terrible either way.
This would be a useful experience, everyone should do it for one day. The brutality is that you don't only have to do it for one day. Every year right after our vacation we go there to suffer like this for an entire month. The monotonity of it is terrible, every day you wake up knowing that you will run, choke, it is gonna hurt, you could do millions of better things, but you rather suffer like this. After the first day your legs are sour, but you have to producve better lap times, as you have run for one day, you should be better thatn yesterday. If you cannot run that fast that means that you don't want to run that fast, which is one of the greatest sins, and shall be punished with extra laps.
I love it. I passionately love it. Suffering like this totally clears my mind, you just cannot think of running, you have to think of something else, so the best thoughts come to your mind when you are running. You see problems from a completely different angle when you are working extremely hard physically.
Another thing to love about it is the majesty of the meaningful suffering that you choose to have. It is something only pro athletes can possibly know. It is the middle of August, all around you there are people just coming home from the beach, or anywhere else, they had fun the whole day. You feel that you are somewhat more than these people, as you have a goal, a hard one, you know that you have to work hard to achieve it, and so you do until it doesn't matter if you achieve it or not. You know that you could go to the beach too like others, but you choose not to to be better, and so you will. It is something I cannot really explain, but I think is one of the things why we call ourselves humans, not to choose the easy path.
The last thing I really love about these times is that you learn to admire basic things like air and water. Most of the times I drink water because I love it as it is the thing that saves you on the track. But there is another form of water I love even more. Showering after these occasions is the best feeling on earth. You are under the hot water and you know it is over, you are exhausted, but you know you do the right thing, and you are washing away all ordinary things of your life, and you feel how great it is to overcome suffering.
And now the big question of every athlete who does it: is it worth it? All you see on TV as sports is the conclusion of this hard work. Every pro athlete experiences it: they have to give up a lot of their lives to become the best sportsman who you regularly see on the television. People feel entertained by their playing or stunned by their achievements. They affect millions of people's lives a little bit by showing a way to live, giving hope to a better living to poor children, sharing their wealth with the community, or just being cheered to and make fans happy. Maybe not everyone gets this high, but their hard work inspires the best to be even better, and I believe that they become a different, maybe better person with this chosen suffering. You can learn a lot of things from that you cannot learn otherwise.
And lastly, why I enjoy this so much. It has a point, it makes you a better basketball player, makes you available to improve. With this you can reach hights you never seemed to be able to reach. Priory beat Sacred Heart for the first time in the school's history. We played with hundreds of people watching us, cheering for us, being taken by the thrills of the game. Then we won, newspapers wrote about it, we have even appeared in a television. It is a wonderful feeling, one of the bests I have ever felt. We could have never achieved it without working hard. These are the times when I feel suffering is justified.

El Camino Real

A hetvegen egy kosarlabda tornan vettunk reszt a sulival. Tobbek kozott 35000 fos iskolak ellen is jatszottunk es tisztesen kikaptunk (a mi sulink 250 fos). Az El Camino Realon lementunk egeszen San Luis Obispoig, ami feluton van L.A. fele. Ami erdekes ebben az egeszban az az, hogyt most December masodika van, es nem lehetett kibirni hosszugatyaban olyan rohadt meleg volt. California

El Camino Real

A hetvegen egy kosarlabda tornan vettunk reszt a sulival. Tobbek kozott 35000 fos iskolak ellen is jatszottunk es tisztesen kikaptunk (a mi sulink 250 fos). Az El Camino Realon lementunk egeszen San Luis Obispoig, ami feluton van L.A. fele. Ami erdekes ebben az egeszban az az, hogyt most December masodika van, es nem lehetett kibirni hosszugatyaban olyan rohadt meleg volt. California

Hataratlepes

Az Oktober 23-ai unneplesre ket teljes napot szantam, szantunk (az iskola magyar kozossege). Az egeszet szinte teljes egeszeben “labbal szavazok tarsasagaban toltottem”. Ok szep emlekekkel gondoltak vissza Magyarorszagra, nem sokat politizaltak, bekesek voltak, egyutt unnepeltek. Nekik voltak emlekeik a Szabadsagharcrol, es lehet, hogy ezert, nem erdekelte semmi mas oket, csak megunnepelni ennek a csodalatos esemenynek az 50. evfordulojat. Palo Altoban megoriztek a Forradalom meltosagat, ertetlenseggel neztek a mai magyar esemenyekre, nem pancelingbe, hanem unneplobe oltoztettek a lekuket. San Franciscot az Elso Californiai Huszarezred nevetseges huszarjai tudattak arrol, hogy voltak akik ki akartak torni a kommunizmusbol, cselekedtek is erte, de nyugati segitseg nelkul nem sikerulhetett nekik. Az iskola tortenelem tanarjai szinte bocsanatot kertek tolem, amiert a Jaltai egyezmenyben Amerika feladta Kozep-Europat, es amikor olyen egyszeru lett volna segiteni Magyarorszagnak, nem tette meg. Ha nincs ’56, most ez az iskola sem lenne itt, ez az erem masik oldala.

Ezzel a kisse tulontul patetikus eszmefuttatassal csak azt akarom hangsulyozni, hogy nem lehet par hulye baromnak mindenfele kamu uruggyel randalirozni a varosban, foleg nem egy ilyen szinte szent napon. Nem lehet tankokat elkotni es csak ugy furikazni veluk a varosban. Nem vagyok otthon, nem erzem at az emberek minden bujat-banatat, tenni akarasat, de van egy hatar, amit egyszeruen semi keppen nem lehet atlepni felelossegtudatos embereknek. Nekem semmilyen elemeben nem tetszik, hogy velunk egykoru barmok szetverik egesz Budapestet.

 

Merfoldko

Ma eloszor angolul almodtam.

Saramago:Blindness

Egy konyv, amit mindenkeppen el kell olvasnia az embernek mielott fol akar noni, vagy nem tudom, az a lenyeg, hogy egy nagyon jo, meg elemeiben sem vidam konyv: Saramago: Vaksag. Az egyik legjobb utopia, amit valaha is olvastam/lattam/hallottam.

Richard Kelley

12 evig jatszott az NBA-ben olyan csapatokban, mint a Utah Jazz, vagy a Golden State Warriors. A Jzzben o minden idok legjobb lepattanozoja a 48 percre kivetitett atlagok alapjan. Jelenleg a Utah Jazz hivatalos megfigyeloje. Itt lakik a kornyeken es edzeseket tart nekem es az ocsemnek. Joval magasabb, mint 2 meter 10 centi. Tegnap megkarmolt edzesen. Minden idok hetedik legjobb kosarasanak valasztottak meg a Utah Jazznel.

 

Ezt lehet, hogy ti nem elitek at, de olyan erzes, mintha a kosaraskartyan latnal valakit, megnezed, hogy ez egy rohadt jo jatekos, es egyik naprol a masikra vele es a fiaval dobalsz, es o vedekezik rajtad.

American Dream

Ma ereztem kb. Eloszor, hogy resze vagyok az amerikai alomnak. Az iskolaban csaladi Barbecue nap volt, es a legtobb gyereknek itt volt a csaladja, beszelgettek, amerikai vurstlijatekokat jatszottak, sokat ettek, Bluegrasst hallgattak. Eltek az amerikai eletuket, dagadtak voltak, oregek, bazi nagy kocsijuk volt, vagy Corvette. Megvilagosodtam es rajottem, hogy miert nem olyan furcsa ez nekem. Egyreszt ezeknek a dolgoknak a legtobbje Magyarorszgon is van, de nem ilyen formaban, tehat akar furcsa is lehetett volna. De megse volt az, mivel mindent, ami megtortent mar lattam a TV-ben, es igy szinte fel se fogtam, hogy ez most a valosag, es tenylegesen megelem azt, amit masok is megkapnak, de csak a kepernyon keresztul (egy dimenzioban), de en most ettem HotDogot, szagoltam Hamburgert, ettem vattacukrot, satobbi, magyarul minden erzekemmel itt voltam.

Hogy melyik pillanat volt az, amikor ezt eszrevettem: egy hapsi megkerdezte, hogy melyik a kedvenc Monty Python jelenetem (tegnap vettem egy Gyalog galoppos polot, az volt rajtam), es en tudtam neki valaszolni, mivel az egesz Flying Circus sorozatot lattam. Magyarorszagon is elerheto a legtobb olyan dolog, ami nekik elerheto, csak ok ebben elnek, mi meg ezt nezzuk. Roluk szol, de nekunk is.

N\Gondosan ugyeltem arra, hogy ne mondjak velemenyt errol a vilagrol ebben az irasomban, mert meg nem dontottem el, hogy mit gondoljak ezekrol az amerikaiakrol. Mas ez a vilag.

Kornyezettudatossagban sokkal elottuk vagyunk, itt nem nagyon viselike szivukon a szelektiv hulladekgyujtest, olyan kis kocsikat, mint itt nem is lehet kapni, de ha lehetne se venne senki, e helyett sirnak, hogy milyen draga a benzin (pontosan feleannyi, mint Europaban). Kozben a gyerekek 16 evesen Caddilac Escaladedel jarnak iskolaba.

Es meg valami, ma meglattam ittletem alatt az elso manualis valtos kocsimat.  Egy Porsche Carrera volt, kepzelem mennyit szenvedhetett a tulaj, amig megtanulta hasznalni. Ennyi.

Fussball

Ma lejatszottam eletem elso nagypalyas, rendes, hivatalos focimerkozeset.  Miutan tegnap verge megkatam a sportorvosit, ma mar a csapatban voltam. A Fremont Christian nevu fremonti kereszteny (gondolom katolikus) maganiskola ellen jatszottunk, es nyertunk 7:0-ra. En a huszadik percben alltam be, es utana vegig jatszottam (2x40 perc jatekido, barmennyi cserelehetoseg). Egy szoglet utan egy nagyon jol eltalalt loves utan majdnem golt szereztem, a labda tuljutott a kapuson, de a golvonal elott lelassult es agy csapattarsam lotte be vegulis. Rohadt jo erzes volt jatszani, csak kicsit unalmas volt a masodik felido 5:0 utan… 

 

Most ennyi tellett tolem, nem tudom mirol irhatnek meg. Itt mindenki egyertelmuen pozitivan all hozzam, mindenki varta, hogy verge jatszhassak, es mindenki tamogatott abban, hogy focizhassak. Ingyen kaptam stoplis cipot, sportszarat, sipcsontvedot, mindent ami kellett. 21-es mezben jatszom Andrea Pirlo VB-n nyujtott jateka altal inspiralva.

 

Ma eleg szar ido volt egyebkent, egyaltalan nem californiai. Kb. 15 fok volt es majdnem esett az eso (allitolag ha itt esik az eso, azolyan, mintha otthon esne a ho). Pontosan jo fociido volt.

 

Ezt a blogot elsosorban magamnak csinalom, de ha valaki idenez, akkor kommenteljen mar lecci, hogy lassam.

3 masodperces

A novenyzet mindenhol mas, de a gyomok ugyanazok.

Amerika

Annyira nem tudok mit irni most, hogy csak na. Napok ota erzem a kenyszert, hogy kene valamit irni, de egyszeruen tobb ok miatt keptelen vagyok ra.

 

Teljesen sima, egyebkent masfel oras kesessel vegzodo repules utan megerkeztem

San Franciscoba. Az itteniek mar a repteren vartak, es elhoztak ide, Portola Valleyba, ahol mostantol lakom. Eszmeletlenul kegyetlen ez az egesz, egyreszt, hogy a nap nagy reszet olyan tanulasi tempoban, mint otthon, vagy meg nagyobban kell lefolytatni, csak mindent angolul, masreszt koleszben lakom, es minden mas is teljesen uj.

 

A hely szep egyebkent, olyan, mint Olaszorszag, vagy barmely mas Mediterran orszag. Az viszont brutalis, hogy az emberek milyen segitokeszek. Olyan emberek is felajanlottak, hogy barmiben segitenek, akikkel soha nem fogok tobb percig beszelni.

 

Tanulok kozgazt emelt szinten, Linearis Algebrat, filozofiat, beszedtant es amerikai tortenelmet. Eleg sokat megertek az orakon, neha a kzgazban job vagyok az ittenieknel, mert egyszer mar tanultam. Itt az orak 75 percesek, nincsenek szunetek, se csengo. A tanarok haverkent kezelnek minket, de ezzel egyutt nem nagyon vannak fegyelmezesi bajok az orakon.

 

Elkezdtem focizni. Kicsit meg mindig furcsa, de azt hiszem elfogadhato vedo lesz belolem. Meg nem jatszottam egyetlen meccset sem, de mar nagyon varom.

 

Az iskola egy tipikus amerikai kaolikus magankozepiskola. Brutalisan gazdag gyerekek jarnak ide, akik altalaban (tenyleg altalaban) a sajat 5 Lexus SUV-jukkel jarnak suliba 16 evesen. A benzin ara itt fele az europaienak, igy nincsenek nagyon hasolo modellek az autok kozott, minden pont 2,5-szer akkora, mint ami szukseges.
Sok rohadt jo kocsi van itt, de altalaban az a megszokott, hogy egyedul ulnek egy Ford F250 PickUpban.

 

Nem nagyon ertem, hogy egyik percben meg kornyezettant tanulnak emelt szinten, aztan hazamennek a 7 szemelyes kisbuszban, egyedul. Es kivetel nelkul mindenki, mert nem is lehet kisebb kocsit kapni, mert nincs ra igeny. Egyebkent kozel van Palo Alto, a Szilicium volgy fovarosa, Amerika egyik legmodernebb varosa, ahol sok Toyota Prius Hybrid van.

 

Most ennyire futotta.

Goodbye

24 órán belül repülök Londonba, majd onnan San Franciscoba. Valószínűleg a fokozott reptéri ellenőrzés miatt igen kellemetlen lesz. 50%-ban már tudom, hogy mi fog Amerikában várni, 50%-ban viszont nem. A második 50% kellemetlen, mert szeretem tudni, hogy mi vár.

 

Rohadtul nem tudom, hogy mi lesz, de az már most biztos, hogy sokkal jobb, emberibb, ésszerűbb, racionálisabb körülmények várnak majd ott, mint kedves kis hazánkban, de azt is biztosra tudom, hogy a honvágy miatt mégis folyamatosan hazavágyok majd.

1

Na, mostantól fogva van blogom.                                                                                           Frenetikus érzés. Elképzelésem sincs, hogy miképp tudom majd átvinni bele az elképzeléseimet, de igyekszem. Azt sem tudom még, hogy angol lesz-e, vagy magyar, de ez majd kialakul. Egyedül azt tudom, hogy mit szeretnék, hogy legyen benne, és majd remélem az is lesz.